Jóga

Emlékeim szerint nálam nem volt fordulópont vagy bármilyen egészségügyi probléma, életesemény, ami elvezetett volna a jógához. 

Gyerekkoromban már éreztem valami izgatottságot vagy vonzalmat, amikor láttam leírva a jóga szót, például egy újságban. Úgy 18 évesen jutottam el az első órámra, amit kinéztem egy újságból és utaztam érte egy órát a városban. 

Kicsit csalódott voltam, mert titkos és különleges gyakorlatokra számítottam, ehhez képest inkább csak egy egyszerű testmozgást tapasztaltam; hajolgattunk előre, hátra meg oldalra, csavarodtunk, emelgettük a lábunkat és lélegeztünk csendben...

Aztán hazafelé a metrón olyan nyugalmat éreztem és egy kellemes áramlást a testemben (amit korábban más sportok után nem), hogy eldöntöttem, a jóga az életem része lesz. 

Az első jógaoktató képzést azután végeztem el, mikor egy hosszabb külföldi tartózkodás során nem találtam megfelelő jógaórát, ami a testi-lelki egyensúlyom alapjává vált az évek alatt. Még nem volt ennyi online lehetőség akkor, és gondoltam az a biztos, ha én magam is meg tudom tartani az órát...

Ezután jött a többi képzés, és egy ideig még biztos nem is lesz megállás.

Diószegi Ádámnál végeztem a 200 órás hatha jóga tanfolyamot, Nagy Erika Dalmánál női jógát, Kata van Doesselaarnál yin jógát tanultam, és folyamatban az akupresszúrás yin is. Jelenleg pedig a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolára járok jógamester szakra. Itt van mód a jógairodalomban való elmélyülésre is. 

Időközben a tanítási kedvem is megjött. 

Mindegy milyen céllal érkezel az órámra. Ha "csak" testmozgást szeretnél, erőt, rugalmasságot, azt is megkapod, ha pedig mélyebb kapcsolódást önmagaddal, fejlődésre, önismeretre, önszeretetre vágysz, azt is megtapasztalhatod.