“Mi hát ez a híres Jógi-lélekzésmód?”

"A dédnagyanyád ebből a könyvből jógázott" - ezzel a mondattal adta nekem a képen látható könyvecskét a nagypapám néhány éve, nem sokkal a halála előtt. Gondoltam is, hogy nahát, micsoda jógás dinasztia vagyunk! 🙂

A könyv nem egy mai darab, 1944-ben adták ki. Szerzője Király Dezső (1900-1951) testnevelő tanár, aki a kőbányai Szent László Gimnáziumban is tanított, amelynek nagyapám diákja volt. Amit internetes forrásokból tudni lehet róla, hogy lelkesen kutatta az új módszereket, külföldi tanulmányutakra járt, és több szakkönyvben is megosztotta a tudását. 

Ebben a könyvben ír a jóga céljáról, filozófiai hátteréről, csakrákról, a jógalégzés típusairól, bemutat ászanákat és függelékként szerepel benne egy 52 hétre lebontott munkaterv bokasüllyedés ellen és hátegyenesítés céljával.

Ami engem megfogott a könyv olvasása közben, az a nyitott hozzáállás és kedves lelkesedés, ahogy a jógáról mint csodaszerről ír.

"Amikor a kezembe került Yesudian Úr "Sport és Jóga" című műve és azt áttanulmányoztam, azonnal magam köré gyűjtöttem tanítványaimat és Velük is megismertettem a "Hatha-Jógát".

Azóta két esztendő telt el és most örömmel állapítom meg, hogy 700 tanítványom közül önként, minden rábeszélés nélkül legalább 350 tanuló jógázott, illetve jógázik rendszeresen."

Fő forrásaként Yesudiant említi, aki egyike volt azoknak, akik ismertté tették a jógát hazánkban. (Erről szól Kertész Edina Jóga Budán c könyve, érdemes elolvasni! ;)

"A lélekből táplálkozó testkultúrának ezt a csodálatos, több évezredes rendszerét és gyakorlatait Selva Raja Yesudian hindu testnevelő művei és tanításai alapján ismertetem.

Szükségét érzem, hogy Selva Raja Yesudiannak örömömért és tapasztalati gazdagodásomért, amelyet az ő kitűnő könyveiből és tanításaiból nyertem, e helyen is leghálásabb köszönetemet nyilvánítsam."

A könyvből árad a nyitottság, az oldalak alján különböző idézetek olvashatók, nemcsak az indiai spirituális irodalomból, hanem a Bibliából, a Koránból és más bölcsektől is. A jóga egyetemessége érződik a lapokon.

Például az egyik oldalon Aquinói Szent Tamás gondolatát olvashatjuk, miszerint: "Olyan egyéneket kell kialakítanunk, akinek testi és lelki képességei, utóbbiak közt az értelmiek és erkölcsiek, arányosan vannak kifejlesztve." A másik oldalon pedig egy idézet szerepel a Bhagavad Gítából a jóga kapcsán: "Ezen az úton egyetlen lépés sem vész kárba." Több idézet szerepel Jézustól és a zsoltárokból is.

Elgondolkodtam azon, hogy mi lenne most, ha nincsenek azok a súlyos évtizedek, amelyek megbénították és lekorlátozták az emberek gondolkodásmódját és cselekvési lehetőségeit, és amely hatására Yesudiannak is el kellett hagynia az országot.

"A Jóga lényege nem indiai, nem hindu, hanem egyetemes."

Mi lenne, ha az iskolákban már rég természetes lenne a jóga, a légzés szabályozásának gyakorlása vagy a relaxáció és meditáció. Utóbbiak bevezetésére ugyan volt egy kísérlet úgy egy évtizeddel ezelőtt, de irreális félelmek és némi tudatlanság sajnos gátat szabtak ennek a kísérletnek.

Én a Covid időszaka után, akkor középiskolai tanárként kerestem megoldást arra problémára, hogy az osztályomból minden héten valakinek pánikrohama volt, elájult, rosszul lett vagy épp gyomorfájás miatt kellett hazaengedni. Elvégeztem egy továbbképzést (Diákrelax), és a következő tanévben tarthattam is relaxációs órákat a lyukasórámban, egyeztetve a testnevelő tanárral. Ez csak egy rövid időszak volt, de így is akadtak pozitív hozadékai, nemcsak a szorongás oldódása terén, hanem közösségépítő jellege miatt is.

Király Dezső a könyvben említést tesz egy híres müncheni orvosról is, aki bebizonyította a "Jóga - mélylélekzés korszakalkotó eredményeit," aki "azóta is lélekzésszabályozással gyógyítja az asztmát, a vérnyomás-betegségeket, s a szívbajok bizonyos válfajait."

Bár manapság a légzés gyógyító hatásai egyre inkább előtérbe kerülnek, mégis van egy kis lemaradása a "modern" orvostudománynak. Pedig milyen jó is lenne, ha végre a nyugati orvoslás tudása, elképesztő technikai vívmányai és a keleti orvoslás évezredes megfigyeléseken alapuló és a megelőzésre fókuszáló bölcsessége egyesülnének…

Több, számomra kedves szó, szófordulat jelenik meg a könyvben, a szerző például a csakrákat lelkierő-központokként említi, és ebben a könyvben különösen értelmet nyert a légzés lélekzetként való írása, amely régies forma, de a lélek és a légzés szavak egyébként is - talán nem véletlenül - közös tőről fakadnak.

Mikor nevet kerestem az oldalamnak és a vállalkozásomnak, tudtam, hogy a lélekzet szó benne lesz, mert jó értelmben szíven ütött ebben a régies formában olvasni. Egy kisebb "aha" élményt hozott magával, mivel van némi személyes tapasztalatom abban, hogy csupán a légzés tudatos alkalmazásával egészen messzi lelki tájakra is el lehet jutni.

Hogy a dédnagymamám számára mit jelentett a jóga, azt sajnos már nem tudom megkérdezni, de számomra mindeképpen inspiráló, hogy azokban a nehéz időkben rátalált erre az útra.

Az idézetek Király Dezső Jóga-torna (1944.)c. könyvéből valók.